CooSpace | etr | Intra | Szervezeti felépítés | Telefonkönyv | Oldaltérkép | PTE | FEEK

Szakdolgozat / diplomamunka / záródolgozat

A PTE FEEK-en készített szakdolgozatok és diplomamunkák általános, illetve formai és tartalmi követelményeiről

Az alábbiakban közreadjuk a szakdolgozatok és diplomamunkák (a továbbiakban: dolgozatok) készítése és kezelése során figyelembe veendő normákat, eljárási szabályokat, melyeket a PTE FEEK Kari Tanácsa elfogadott, és a 258. KTh. (2010. április 6.) számú határozata alapján a 2010/2011-es tanévtől (2010. szeptember 1-jétől) hatályosak.

A felsőfokú szakképzésben készítendő záródolgozat követelményeit tartalmazó információkat ez a leírás csak részben tartalmazza (egyes formai követelmények), a részletesebb tartalmi és formai követelményekről önálló dokumentum készül.

A felsőoktatás képzéseiben a „KKK” (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakokképzési és kimeneti követelményeiről) írja elő a teljesítendőket. Minden szak esetében szakdolgozat vagy diplomamunka (a továbbiakban: dolgozat) készítését és védését írja elő. A tanári szakképzettséget nyújtó szakokon készítendő szakdolgozatok követelményei jelen leírástól részben eltérhetnek, erről jelenleg információt a KKK nyújt, illetve a szakokért felelős intézetek adnak.

 

I. A dolgozattal kapcsolatos általános követelmények

szakdolgozat vagy a diplomamunka egy, a hallgató által – a szakon meghirdetett témakörökön belül – választott témában a tanulmányok során a tudományos munkában szerzett képességeknek és jártasságoknak írásos formában történő prezentálása, természetesen a BA- és az MA-képzésben eltérő szinten. Olyan jelentős volumenű, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amely tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó szakirodalomban, kreativitását, valamint szakmai ítélőképességét az elemző, kritikai és összegző áttekintés során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén a hallgatónak szakmailag értékelhető eredményt kell nyújtania, és ilyen módon dokumentálható, hogy – a BA-szinten és az MA-szinten eltérő mélységben – elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A dolgozatnak meg kell felelnie a szakmai közleményekkel kapcsolatban az adott tudományterületen támasztott formai követelményeknek is.

 

II. A dolgozat formai követelményei

Formai követelmények a nyomtatott dolgozatban:

  • a papírméret A4-es (29,7 × 21 cm);
  • margók: alul, felül, jobb és bal oldalon egyaránt 2,5 cm-es, kötés(margó): bal oldalon, értéke 1,5 cm;
  • a dokumentum kétoldalas, azaz nyomtatás a lap mindkét oldalára történhet;
  • a betűtípus: Arial, mérete: 13 pt;a bekezdésigazítás sorkizárt, de az egyes új szövegrészek behúzással kezdődnek;
  • sortávolság 1,5-es, soronként 60 karakter(1), oldalanként 30 sor;
  • a terjedelem a tartalomjegyzékkel, a jegyzetekkel(2) és a bibliográfiával együtt:felsőfokú szakképzésben 50.000 karakter (min. 30., max. 50 oldal);
  • BA/főiskolai, valamint szakirányú továbbképzési szakon 70.000 karakter (min. 40, max. 60 oldal), MA/egyetemi szakon 90.000 karakter (min. 50, max. 70 oldal);
  • a tartalomjegyzék (oldalszámmal ellátva) a dolgozat elején, a bibliográfia a végén helyezkedjen el;
  • kérjük, hogy a hallgató fogalmazza meg a dolgozatának tartalmát leginkább kifejező kulcsfogalmakat. Ezt tüntesse fel 5 kulcsszóban a dolgozata végén, a bibliográfia után és a CD-formátumban leadott dolgozat borítóján.
  • mindkét példányon így: „Kulcsszavak: kulcsszó 1, kulcsszó 2, stb.”
  • a dolgozat külső megjelenésére vonatkozó információkat lásd a mellékelt ábrák szerint.

Formai követelmények a CD/DVD-n:

  • minőségi, egyszer írható CD- vagy DVD(3) lemez (TDK, Verbatim stb.) ;
  • vírusellenőrzés után!, adatlemezként, egy menetben (DAO – disc at once) megírt, lezárt és visszaellenőrzött lemez(4) ;
  • az adattartalom: a CD/DVD fő könyvtárában a teljes dolgozat egy állományban, .doc (Word) formátumban szerepeljen;
  • mellékleteket digitalizálva, külön könyvtárban kérjük szerepeltetni úgy, hogy a dolgozatban jelölt helyhez egyértelműen köthetők legyenek (a képi anyagokat .jpg; 
  • a mozgóképet .avi; a táblázatokat .doc vagy .xls; az egyéb anyagokat MS Office programok által kezelhető formátumban kérjük);
  • a könyvtárak és állományok nevei ékezetes karaktert nem tartalmazhatnak;
  • a CD/DVD-n a szerző nevét, szakját, EHA-kódját, a dolgozat évét erre szolgáló tollal („CD/DVD Marker”)(5) kell feltüntetni.

(1) Átlag 60 karakter (szóközök nélkül). Ha a margók, a betűtípus és betűméret beállítása helyes, nem szükséges a soronkénti karakterszámot ellenőrizni.

(2) Jegyzet: a láb- (mint ez is) vagy végjegyzet. A melléklet nem tartozik bele!

(3) A leadáshoz elegendő a CD-lemez használata, ha csak a melléklet mérete (pl. film) nem indokolja a DVD lemez használatát.

(4) A CD/DVD-íráshoz a szükséges esetben technikai segítséget nyújtunk.

(5) A közönséges alkoholos „filctoll” a CD/DVD adatrögzítő rétegeit károsíthatja, ezért használata kerülendő! (A kért írószer beszerzési ára kb. 80–300 Ft/db.)

A leadandó példányok:

A dolgozatok nyomtatott példányai az értékeléshez szükségesek, azokat a Kar nem tartja meg, a vizsgán a hallgató megkaphatja, a záróvizsgát követően pedig visszakapja. Megőrzésre az elektronikus példányok (CD/DVD) kerülnek. A 2009/2010-es tanévtől a nyomtatott példányok keménytáblás köttetése nem kötelező, a példányokat elegendő fűzéssel rögzíteni.

Fűzött példány: áttetsző műanyag elő- ill. karton hátlappal rendelkező, a gerincen műanyag (fésűs fűzés – comb binding) vagy fém (spirál/kettős spirál fűzés – spiral/twin loop wire binding) spirálozással fűzött dokumentum.

  • BA/főiskolai szakon két fűzött példány + egy CD vagy egy DVD,
  • MA/egyetemi szakon két fűzött példány + egy CD vagy egy DVD;
  • szakirányú továbbképzésben két fűzött példány + egy CD vagy egy DVD;
  • felsőfokú szakképzésben egy fűzött példány + egy CD vagy egy DVD, DE! a sportkommunikátor szakon két fűzött példány + egy CD vagy egy DVD.

Minták:

A mintaoldalakat a kért követelmények szerint készítettük elő. Kérjük a hallgatókat, hogy a saját példányok esetébena

  • nevet,
  • a szak nevét és a képzési szintet (BA, MA) a borítón és a belső címoldalon is,
  • ha van, a szakirány nevét (csak a belső címoldalon),
  • a dolgozat címét,
  • a konzulens nevét és beosztását,
  • a készítés évszámát*

ellenőrizni és szükséges esetben értelemszerűen javítani szíveskedjenek.

* A borítón feltüntetett évszám mindig a kész dolgozat benyújtásának (naptári) éve.

  

III. A dolgozattal kapcsolatos tartalmi követelmények

A dolgozatnak teljes mértékben önállónak kell lennie; a szövegezésből és a záróvizsga védési szakasza során egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a jelölt saját munkájáról van szó. Az akár csak részlegesplágium elégtelen minősítést és fegyelmi eljárást von maga után. A dolgozatnak tükröznie kell, hogy készítője elsajátította az adott témához kapcsolódó tudományterület(ek) alapvető ismereteit, kellő tájékozottságot szerzett annak szakirodalmában, ismeri a tudományos tevékenységhez szükséges technikákat és képes egy tudományos probléma szabatos megfogalmazására, illetve önálló vizsgálatára. A kidolgozott témáknak tudományos igényűnek kell lenniük, továbbá – természetesen az MA-szinten magasabb fokozaton – önálló gondolatokat és szempontokat is tartalmazniuk kell. A kidolgozás során az adott szakterület tudományos kutatási módszereit és terminológiáját kell alkalmazni.

Az alábbiakban bemutatunk egy lehetséges (nem kötelező, s természetesen szakonként és tudományáganként variálandó) szakdolgozat-struktúrát, azaz ajánlást a dolgozat felépítésére. A szövegben olvasható pontos idézeteket vagy a konkrét forráshoz köthető utalásokat folyamatosan szakszerű lábjegyzetekkel szükséges hitelesíteni – nyomtatott, kéziratos vagy internetes forrásmegjelöléssel.

1. Bevezetés

  • a témaválasztás indoklása, társadalmi és szakmai fontossága, esetleg személyes vonatkozásai,
  • a kutatott, tanulmányozott területnek a dolgozat címénél részletesebb meghatározása,
  • a munkahipotézis, a kutatási célkitűzés megfogalmazása,
  • a dolgozat elkészítése során alkalmazott adatgyűjtési, elemzési, feldolgozási stb. módszerek ismertetése,

2. Elméleti, történeti és/vagy gyakorlati felvezetés

  • a dolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges fogalmak, elméletek, modellek definiálása, bemutatása, illetve a történeti kontextus fölsorolása,
  • gyakorlati téma esetén a probléma tágabb kontextusának bemutatása (pl. a vizsgált szervezet és környezetének általános bemutatása); a vizsgálat tárgyához kapcsolódó azon alapinformációk megjelenítése, amelyek a gyakorlati probléma megértéséhez feltétlenül szükségesek,
  • a hasonló területen eddig végzett empirikus vagy más vizsgálatok módszertani és tartalmi tapasztalatainak összefoglalása,
  • a releváns hazai (és külföldi) szakirodalom lényegének és friss eredményeinek bemutatása, szükség esetén kritikai reflexiókkal kísérve,
  • annak bemutatása, hogy a szerző a téma tágabb kontextusait is értő módon tudja kezelni.

3. A dolgozat központi témakörének kifejtése

  • az elméleti/történeti/gyakorlati felvezetésben tárgyalt fogalmak és modellek segítségével a konkrét, kutatott jelenség, probléma részletes kibontása, leírása, értékelése,
  • a dolgozatíró saját empirikus vagy más típusú kutatásainak bemutatása és általánosítása (módszertani és tartalmi kérdések),
  • a dolgozat fő mondanivalójának alfejezetekre bontott kifejtése,
  • esetenként javaslatok megfogalmazása a továbblépésre vonatkozóan (ez utóbbi a dolgozat jellegétől függ)

4. Összegzés

  • a kutatás, illetve a dolgozat eredményének összegzése, a konklúzió levonása, önálló vélemény, javaslattétel, megfogalmazása,
  • a bevezetésben megfogalmazott munkahipotézisekkel való szembesítés,
  • a téma kutatásának folytatásával kapcsolatos felvetések, prognózisok,
  • a dolgozat lezárása, esetleg személyes hangvétellel.

5. Irodalomjegyzék

A dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresését elősegítő összefoglalás, illetve a felhasznált (de nem feltétlenül idézett) szakirodalom szakszerű bibliográfiája (lásd a szakirodalmi hivatkozások elkészítéséhez készült szabványt: MSZ ISO 690:1991. Kivonatolt változata is elérhető: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm). Lehetségesek más megoldások is, de a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék adatkezelése a dolgozaton belül mindenképpen egységes és hiánytalan legyen. Egy másik részletes hivatkozási rendszer elérhető: http://www.opkm.hu/download/okta.pdf, 31-44. p. Az alábbi, III. részben bemutatunk egy viszonylag egyszerű hivatkozási rendszert is.

6. Mellékletek

Csatolásuk nem kötelező, de a legtöbb dolgozati téma esetében szükség van rájuk.

  • módszertani dokumentációk bemutatása (felhasznált kérdőív, interjúvázlat stb.),
  • azon ábrák, táblázatok, szervezeti dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a tartalmi részt töredezetté, nehezen olvashatóvá tennék,
  • fényképek s egyéb illusztrációk.

A dolgozat ajánlott szerkezeti felépítése

A terjedelemre, a sortávolságra, a betűtípusra stb. vonatkozó előírásokat a formai követelményekről szóló részben közöltük.

  • Cím
  • Tartalomjegyzék
  • Bevezetés
  • Tárgyalási (leíró, elemző) rész
  • Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék
  • 5 kulcsszó

Cím

A cím legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező.

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni.

Bevezetés

Indokolja a témaválasztást, annak elméleti és gyakorlati jelentőségét, fogalmazza meg a célkitűzéseket és a vizsgálati módszereket (2–3 oldal).

Tárgyalási rész (30–40 oldal)

Az érdemi rész tartalmát a témavezető és a hallgató(k) határozzák meg. A téma kifejtése. A hazai szakirodalom feldolgozása mellett emeli a diplomadolgozat értékét, ha a szerző külföldi forrásokra is támaszkodik. Felhívjuk a figyelmet az Internet által adott lehetőségekre, valamint a kari könyvtárban fellelhető külföldi folyóiratokra.

Összefoglalás (2–3 oldal)

Röviden, tömören és világosan ismertetni kell a fontosabb megállapításokat és következtetéseket. Bátran és egyértelműen közölni kell, ha valamely célkitűzést nem sikerült megvalósítani. (Megfelelő indoklás mellett ez egyáltalán nem csökkenti a diplomadolgozat értékét!)

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék tartalmaz minden olyan könyv-, periodikum-, elektronikus- médium-hivatkozást, amelyeknek a felhasználásával készült a munka. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes munkából történt idézet, de azt igen, hogy ezeket az irodalmakat felhasználta a szerző.

A javasolt tagolás:

  • témák, logikai egységek, esetleg publikációs műfajok szerint, ezeken belül szerzői abc-ben
  • jogszabályok
  • statisztikai adatforrások
  • kéziratos dokumentumok, köztük esetleg interjúk
  • internetes adatgyűjtés

Melléklet (maximum 8–10 oldal)

Ide kerülnek a nagyobb méretű táblázatok, ábrák. Ide helyezhető el továbbá a kérdőíves felmérések alapjául szolgáló dokumentumok, továbbá a statisztikai és matematikai számítások alaptáblái is. Egyes esetekben rövidebb szöveges dokumentumok (pl. szerződése, jogszabály részletek stb.) is helyet kaphatnak itt.

Hivatkozások, lábjegyzetek, bibliográfia, irodalomjegyzék

Az alábbiakban bemutatunk egy viszonylag egyszerű hivatkozási rendszert. Lehet használni a fentiekben hivatkozott szabványt is, de – megismételjük – a lényeg az adott munkán belül alkalmazott egyértelmű és egységes bibliográfiai és hivatkozási forma.

Idézet. Ha valamilyen munkából szó szerint idézünk, azt mindig idézőjel közé kell rakni. A szó szerinti idézés legfeljebb néhány mondat legyen, hosszabb részeket saját szavainkkal (gondolatok, elméletek, fogalmak stb.) foglaljunk össze. Minden esetben oldalszámra pontosan meg kell adni a szerzőt és a forrást.

  • Önálló kötetből: 

Pl.: PINTÉR Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció. Budapest : ELTE Társadalom-tudományi Kar, 2004. 18. p.

  • Tanulmánykötet része:

Pl.: ANCSEL Éva: Gondolatok az ünnepről. In: Művelődéstörténet. Szerk. B. Gelencsér Katalin. Budapest : Mikszáth, 1998. 74 88. p.

 

  • Folyóirat- vagy újságcikk:

Pl.: KARVALICS, László, Z.: Az információs írástudástól az internetig. = Educatio 6. évf. 4. sz. (1997.; ha a dokumentumon van hónapjelölés, akkor azt is)

  • Elektronikus dokumentum (DVD, CD):

Az elektronikus dokumentumokra való hivatkozás alapvetően nem különbözik a nyomtatott dokumentumokra történő hivatkozástól. Pl.: HAYDN, Josheph: Symphonies c.1757 62 [Hgf.] : Symphonies for Count Morzin. London : Decca, 1993., 3 CD-ROMComplex CD közlönytár 2004 [elektronikus dokumentumok] : Jogtár kiegészítés (1967-2003) : Törvények 1867-től, rendeletek 1949-től, bírósági határozatok 1957-től, indoklások 1949-től, Magyar Közlöny 1952-től, Tárcalapok 1990-től. Budapest : KJK-Kerszöv, 2004., 1 CD-ROM

  • Internetes forrás:

http://www.eisz.hu/main.php?folderID=848 (a letöltés dátumával)

  • Táblázatok, ábrák:

A dolgozatban folyamatos számozással, DE külön az ábrák (pl.: 1–20-ig) és külön a táblázatok (pl.: 1–10-ig)Pl.: 8. sz. táblázat Forrás: TÁRKI Háztartásvizsgálatok; ill. WIP, magyarországi mérései

Lábjegyzetbe kerülhet minden olyan adat, kiegészítő információ, amely a főszöveghez nem tartozik szorosan hozzá, elhagyása azonban fontos információktól fosztaná meg az olvasót. Adatok, bizonyítások ne kerüljenek jegyzetbe.

Az irodalomjegyzék, illetve a bibliográfia a dolgozat végén a lábjegyzetekhez hasonló formai leírási elvek szerint, de általában részletesebben tartalmazza az adatokat. Megoldás, hogy az irodalomjegyzék részletes címleírásait a lábjegyzetek rövidítve tartalmazzák. 

Egyes eljárási szabályok:

Az egyes intézetekhez tartozó oktatók kerettéma-ajánlásait a FEEK honlapján hozzuk nyilvánosságra, a jegyzékeket a tanszékvezetők javaslatai nyomán a szakfelelősök/intézetigazgatók hagyják jóvá. Ezek alapján választ a hallgató konkrét dolgozattémát és konzulenst. Szakfelelősi/intézetigazgatói illetékesség a választott konkrét diplomadolgozati téma jóváhagyása, a külső konzulens és bírálófölkérését a dékán engedélyezheti. A dolgozatot készítő végzős hallgatónak elemi érdeke (de kötelezettsége is) a rendszeres kapcsolattartás a választott konzulenssel. Az elkészült diplomadolgozat hivatalos bírálójának (bírálóinak) személyét szintén a szakfelelősök /intézetigazgatók nevezik meg. A FEEK-en a BA-szakosok szakdolgozatánál egy, az MA-sok diplomamunkájánál két bírálót alkalmazunk.

A szakdolgozat titkosítását a hallgatónak kell kezdeményeznie a szakdolgozat leadásakor. Ennek engedélyezése is a szakfelelős/intézetigazgató jogköre. A dolgozatok védése nyilvános, kivéve a titkosított dolgozat esetében.
Az írásos bírálat a dolgozattal és a tárgyalt tudományterülettel kapcsolatos két javasolt kérdést is tartalmaz, amelyet a hallgatók elektronikus formában még a záróvizsgát megelőzően, az eredeti példány(oka)t és a dolgozatot a záróvizsgán kapják meg. A vizsgabizottság – az érvényes szabályok szerint – nem köteles ezek közül szó szerint választani, de a kérdésnek a dolgozathoz kell kapcsolódnia, a munka egyes megállapításait, eredetiségét, illetve a szakirodalmi háttérnek az ismeretét ajánlatos megcéloznia: ez a védés lényege.

Ha az opponens a BA-s szakdolgozatot elégtelenre minősíti, második bírálót is fel kell kérni a dolgozat értékelésére. Ugyanez a helyzet, ha az MA-s diplomadolgozat egyik bírálója elégtelent javasol. Ha az új szakdolgozat-bírálat is elégtelen, illetve az MA-szintű eljárásban a dolgozatot mindkét bíráló elfogadhatatlannak minősíti, a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Újabb záróvizsgára csak új dolgozattal lehet jelentkezni.

A dolgozat értékelését a hallgató legalább 48 órával a záróvizsga előtt e-mailben kapja kézhez, ami a bíráló(k) kérdéseit is tartalmazza, azokat a záróvizsga-bizottság teszi fel a hallgatónak a védés során. A bíráló(k) értékelésében szereplő érdemjegy – az érvényben lévő szabályok szerint – javaslat. A dolgozat tényleges érdemjegyét a záróvizsga-bizottság a védés keretében, egyetlen jegyben összefoglalva állapítja meg.

A Központi Tanulmányi Iroda (KTI) munkatársainak a konzulens „bírálatra bocsátható”, aláírt véleménye nélkül vagy a megadott formai követelményektől eltérő dolgozat esetében a munka átvételét vissza kell utasítania.

 

Felsőfokú szakképzési szakok témaválasztási kötelezettségei, formai követelmények

Pénzügyi szakügyintéző

Közösségi-civil szervező

Számviteli szakügyintéző

Médiamoderátor és hagyományos Moderátor záródolgozati formai követelmények

Európai uniós üzleti szakügyintéző

Idegenforgalmi szakmenedzser

Kereskedelmi szakmenedzser

Reklámszervező szakmenedzser

Ifjúságsegítő

Sportkommunikátor

Szakdolgozati előírások szakonként