CooSpace | etr | Intra | Szervezeti felépítés | Telefonkönyv | Oldaltérkép | PTE | FEEK

Kulturális mediáció MA szak

Dr. Agárdi Péter {frissítve: 2014. 11. 26.} 


Figyelem! Az alábbi témakörök kerettémák és nem konkrét címek; a hallgatóknak ezeken belül szükséges – a konzulenssel egyeztetve – témaválasztásukat konkretizálniuk.

  1. A mai magyar kultúra valamelyik hazai vagy határon túli régiója, illetve ágazata legújabb (az elmúlt 5-10 évre jellemző) tendenciáinak, értékeinek és ellentmondásainak komplex önálló bemutatása, kritikai elemzése. (Például: színházművészet, komoly- vagy könnyűzenei kultúra, múzeumi intézményrendszer, kulturális média, könyvkiadás itthon vagy Erdélyben stb.)
  2. A művelődéselmélet, a kulturális mediáció és a művelődésszociológia valamelyik jelentős magyar vagy nemzetközi tudósa, illetve tekintélyes gyakorlati szakembere munkásságának, teoretikus vagy/és empirikus eredményeket hozó kutatásainak összegezése és kritikai bemutatása.
  3. A kulturális értékközvetítés új lehetőségei, jelenségei és problémái az internet, a közösségi oldalak, a web 2.0 korszakában – konkrét, összehasonlító elemzések és elmélet általánosítások jegyében.
  4. Egy XX-XXI. századi hazai vagy külföldi kulturális értékrend és művelődéspolitikai irányzat komplex, másokkal összehasonlító kritikai elemzése.
  5. Az ifjúsági kultúrák új áramlatai, modelljei a XXI. század elején – empirikus és értékelvű elemzés, elméleti-szociológiai általánosítás igényével, egy-két típus, irányzat részletes kritikai bemutatása jegyében.
  6. Egy új, tervezett (helyi vagy országos funkciójú, vételkörzetű) mediális–internetes kultúraközvetítő intézmény (pl. televíziós program, interaktív honlap stb.) – szükséglet- és igényfelmérésre épülő – tartalomszolgáltatási, működtetési, finanszírozási és marketingtervének projektje.
  7. Az egyetemes és magyar kultúr-, illetve művelődéstörténet valamelyik korszakával, jelenségével, személyiségével foglalkozó friss (az elmúlt 5-10 évben publikált) kutatási eredmények, illetve a velük kapcsolatos szakmai viták önálló, kritikai szellemű bemutatása.

dr. Farkas Claudia {frissítve: 2014. 12. 15.}


  1. A neveléstörténet jeles alakjai
  2. Pedagógiai modellek
  3. Multi- és interkulturalitás.


Farkas László 


  1. A kulturális erőforrások, mint piacra vihető áruk.
  2. Kulturális erőforrások üzleti hasznosítása.
  3. Egy kulturális „vállalkozás” marketing tervezése.
  4. A kultúraközvetítés marketingkommunikációja.
  5. Kulturális javak a magyar adórendszerben.


dr. Huszár Zoltán {frissítve: 2014. 11. 26.} 


Az alábbi tematika időhatárai a 19–20. századi Magyarországra vonatkoznak.

  1. Egy művelődési, kulturális, tudományos intézmény, egyesület, szervezet története.
  2. A sajtó, mint a kultúra szervezője. (Szabadon választott sajtótermék történetének feldolgozása, vagy egy évfolyamának elemzése; pl. millenniumi rendezvények bemutatása stb.)
  3. Az oktatásügy helyzete; szabadon választott oktatási intézmény, vagy intézményhálózat fejlődésének feldolgozása.
  4. Életkörülmények, családi viszonyok változása egy család, vagy egy település, vagy egy régió életében.
  5. Egy (nagy)vállalat személyzeti, munkaügyi politikája a kapitalizmus és/vagy a szocializmus Magyarországán.. (pl. Dunagőzhajózási Társaság, Mecseki Szénbányák)
  6. Az anyagi kultúra változásai. (pl. lakásviszonyok, öltözködés, táplálkozás stb.)
  7. Színjátszás Magyarországon. (Egy szabadon választott társulat történetének feldolgozása.)
  8. Az egyházak és felekezetek, mint a kultúra, művelődés közvetítői Magyarországon. (Pl. az egyházak, felekezetek kultúraközvetítő szerepe egy település, egy megye vagy egy régió életében.)
  9. Oktatási, kulturális törvényalkotás Magyarországon. (Az I. Ratio Educationistól napjainkig bármely időszak választható.)
  10. A magyar kultúra, művelődés történetében jelentős szerepet betöltő személyiség életpályájának monografikus feldolgozása, bemutatása művei, ill. munkássága tükrében. (Helyi jelentőségű személyiség is lehet.)


Dr. Husz Mária {frissítve: 2014. 12. 02.} 


  1. A mindennapi élet esztétikája
  2. A művészeti élet struktúrája, működése. A kortárs művészet új formái
  3. Alternatív művészeti intézmények és kezdeményezések
  4. Stílus, divat, styling
  5. Médiaművészet és képszerűség
  6. Virtuális valóság, kreativitás és esztétikum
  7. A test a kortárs művészetben
  8. Nőművészet
  9. Kulturális ipari klaszterek és a művészeti termelés
  10. Művészet a piacgazdaságban, művészet és érték, műkereskedelem
  11. A környezetkultúra és a tárgykultúra ma
  12. Zenei kultúra – mediáció (esettanulmányok)
  13. Képzőművészeti kultúra – mediáció, menedzsment, alkotások (esettanulmányok)
  14. Irodalmi kultúra – mediáció, intézmények, alkotások (esettanulmányok)
  15. Színházi kultúra – mediáció, intézmények, alkotások (esettanulmányok)
  16. Fotóművészet – mediáció, intézmények, alkotások (esettanulmányok)
  17. Viselkedés és esztétikum (esettanulmányok)
  18. A műveltségfogalom átalakulása
  19. Az amatőr és a hivatásos művészet viszonya a kiállítási szcénában
  20. A művész-imázs ma. Identitás, fogadtatás, elvárás, szociológiai szempontok (eset tanulmány vagy elméleti munka)
  21. A kulturális-művészeti sajtó analízise. Történet, trendek, sikerek, elvek, fenntartás, működés, felvevőpiac. (Esettanulmány vagy áttekintés, összehasonlító elemzés)
  22. A kulturális örökség-gazdálkodás példái. Épített örökség, szellemi örökség
  23. Egy sikeres programszervező, -közvetítő vállalkozás működésének elemzése
  24. A kulturális turizmus alakulása
  25. Fesztiválok menedzsmentje

Dr. Kleisz Teréz {frissítve: 2014. 12. 01.} 


  1. A multilkulturális társadalom, a többkultúrájúság diskurzusai, vitái, kulturális mediációs gyakorlatai.
  2. Kulturális mediátorok: szakmai felfogásmódok és szakmai praxis-elemzések.
  3. A városok újrafelfedezése, új kulturális urbanizmus. Közösségi-kulturális tervezés.
  4. A kulturális glokalizációs jelenségei.
  5. Alkotók, közösségek – kultúraközvetítő aktorok – művelődő egyének és közösségek átalakuló viszonylatai egy adott kulturális mezőben.
  6. Elért és elérni kívánt célcsoportok – a kulturális mediáció hagyományos és megújuló módszereivel
  7. Csoport- és ízléskultúrák, sajátos kulturális viselkedések és kulturális fogyasztási mintázatok kutatása


Koller Inez Zsófia {frissítve: 2014. 11. 26.} 


  1. Nevelésfilozófia (történeti és XX. századi problémák diskurzuselemzése)
  2. Tudományelmélet (a tudomány természete, a tudomány elmélete, tudománypolitika, kutatáselmélet, kutatási módszerek)
  3. Etika (szaketikai problémák elemzése)

Dr. Koltai Zsuzsa {frissítve: 2014. 12. 10.}


      1. A múzeumpedagógia hazai és nemzetközi jó gyakorlata
      2. A múzeumok és a felnőttoktatás kapcsolata, az egész életen át tartó tanulás lehetőségei napjaink múzeumaiban
      3. A múzeumok közönségkapcsolati, marketing és PR tevékenysége
      4. A múzeumok szerepe a lokális közösségi animációban és a helyi közművelődés szervezésében
      5. A múzeumpedagógia elméleti háttere, trendek és tendenciák a múzeumi tanulás elméletében és gyakorlatában
      6. Múzeumok szerepe a kulturális turizmusban
      7. Egy magyarországi kulturális intézmény kultúraközvetítő tevékenységének elemzése
      8. A magyarországi oktatás- és művelődéspolitika története
      9. Magyar kultúrtörténet a XIX. században
      10. Magyar kultúrtörténet a XX. században


Dr. Reisz Teréz {frissítve: 2014. 12. 01.} 


      1. A helyi társadalom kulturális terei
      2. Változások a helyi társadalom kulturális intézményeinek működésében
      3. Intézmény/települési/kistérségi/regionális művelődési fejlesztési terv bemutatása
      4. (Térségi/ intézményi) művelődési projekt bemutatása
      5. (Térségi/ intézményi) művelődési projekt hatékonyságának/beválásának vizsgálata
      6. A helyi társadalom művelődési igényének mérése
      7. Különféle művelődési terek/intézmények munkájával kapcsolatos lakossági elégedettség mérése
      8. Nemzetközi projektek összehasonlító elemzése
      9. Helyi kulturális, ökológiai kezdeményezések/projektek/ mozgalmak tevékenységének kutatáson alapuló elemzése
      10. Új vagy újszerű módszertani eszközök alkalmazásának ismertetése a kulturális mediáció tervezésének/hatékonyságának mérésében


dr. Szécsi Gábor 


      1. A kultúra és a kommunikáció kapcsolata. A kultúraközi kommunikáció lehetőségei
      2. Globális társadalom és lokális kultúra. Kulturális azonosság az információ korában
      3. Nyelv és kultúra az elektronikus médiumok korában
      4. Médiakultúra-termelés. A tömegkommunikáció hatása a kultúrára
      5. A tömegkommunikáció hatása a társadalomra és a közösségi viszonyokra
      6. A televízió hatása a tanulási és megismerési folyamatokra
      7. Az internet és a mobiltelefon használatának hatása a tanulási, megismerési folyamatokra
      8. Meggyőzés és manipuláció a tömegkommunikációban
      9. Közéleti és politikai kommunikáció az „új média” korában
      10. Médiastruktúrák, médiaintézmények a mai Magyarországon
      11. A meggyőző kommunikáció és az eredményes médiakommunikáció eszközei a mediációs tevékenységben



Dr. Várnagy Péter 


      1. A felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata.
      2. A közalkalmazotti jogviszony sajátosságai. (a kulturális szektorban)
      3. A kulturális intézmények szabályozási feltételrendszere. A kulturális szakigazgatási szervek működésének sajátosságai.
      4. A kulturális tevékenység szerzői jogi vetületei.
      5. A nemzetközi jogi normák megjelenése és érvényesülése (a kulturális szektor) hazai szabályozásában.
      6. A nonprofit szervezetek jogi szabályozásának kérdései. (gyakorlati problémái)
      7. A szabadságjogok érvényesülésének jelentősége. (a kulturális szektorban)
      8. Érdekvédelem. (a kulturális szektorban)
      9. Hatásvizsgálat a tömegkommunikációra vonatkozó szabályozás megújulásának türkében.
      10. A diszkrimináció különböző aspektusai.
      11. Esélyegyenlőség.
      12. Az emberi erőforrás jogi környezetének változása a rendszerváltozástól napjainkig.


Dr. Zádori Iván 


    1. Fenntarthatóság és kultúra: a kultúra fenntarthatósága, a fenntarthatóság kultúrája.
    2. Kulturális/kreatív ipar vizsgálata egy adott területen/településen/régióban.
    3. Egyes területek/települések/régiók kulturális iparának, kulturális kínálatának összehasonlító elemzése.
    4. Kulturális marketing, kulturális menedzsment (egyes területeket, településeket, régiókat, illetve piaci, állami/önkormányzati, nonprofit szereplőket, intézményeket vizsgálva).
    5. Kulturális termékek és szolgáltatások elemzése, fogyasztási sajátosságainak, jellegzetességeinek bemutatása.